Ma 2017. április 29. szombat,    
Péter napja van.    
Látogatók száma : 29510864    






















































Honlapkeszites

Erdélyország sohasem volt csak a románoké

Hanem volt éppen úgy a magyaroké, a székelyeké – ugyanis a régi krónikák külön nemzetségként említik őket –, a szászoké, de laktak ott ruszinok, görögök, bolgárok, örmények, zsidók és cigányok is. Székely zászló, Csíksomlyói Búcsú, Csíki Sör, csak néhány ismert magyar, azaz székely vonatkozás, ami az utóbbi években borzolta a kedélyeket. Na meg a román hozzáállás… Közeleg a 2017. évi, székelyföldi nagy magyar találkozás, úgyhogy arra gondoltam, megnézem, a krónikások mit írtak a régi könyvekbe Erdélyről? Elöljáróban legyen elég annyi, hogy a románokat, azaz az oláhokat a három fő nemzet között nem is említik…


Ugyanis: „Erdélyország három fő-nemzetekre (Natio) nézve három részekre osztatott. A magyarok 11 vármegyét és 2 kerületet, a székelyek 5 fő-széket, és 4 fiók-széket, míg a szászok 9 széket és 2 kerületet bírnak. Erdélyben van 13 város és 2630 falu.”

Területileg is jól körülhatárolható volt: „Határozza Erdélyt éjszakra: Magyarországból Mármaros. Keletről: Moldvaország. Délre: Oláhország, és Magyarországból az Oláh, Szerb véghely. Nyugotra: ismét Magyarország, nevezetesen Krassó-, Arad- és Bihar-vármegyék.”

Erdély elnevezése az erdőkkel gazdagon borított hegyekhez és völgyekhez kötődik: „Erdély régen hivattatott Közép-Dácziának, mikor azt a Dákok, Géták és Góthok birták, most azt a Magyarok ’Erdős ország’ vagy Erdélyország-nak nevezik, mert erdős helyekkel van körülvéve. A Székelyek ’Erdő elve’, azaz Erdőn túl (trans) levő országnak nevezik (Etelközből, a magyarok régi lakhelyéből kiindulva). A németek ’Siebenbürgen’, a hétszáz várak- és városokról. Deákul ’Transilvania’, azaz, az erdős hegyeken, a Havasokon túl fekvő tartomány.”

„Erdélynek főlakosai Magyarok, Székelyek és Szászok, kik közé elegyedtek Oláhok, Rusznyákok, Örmények, Bolgárok, Görögök, Zsidók és Czigányok.”

„A magyarok egy eredetűek és hajlandóságúak a Magyarországbeliekkel, barátságosak, vendégeskedők, pompát kedvelők, bátrak, vitézek.”

„A székelyek (Siculi), a magyaroknak rokon atyjokfiai. Az ország határát a kunok és tatárok ellen bizonyos Székhelyekben őrzötték, a honnan székhelyeseknek, vagy székelyeknek neveztettek. Jó katonák, a lovasokat lófejű székelyeknek (Primipilos), a gyalogokat drabantoknak (Pixidarios) hivják.”

„A szászok (Saxones), német nemzet, Saxoniából valók, kiket II. Géza magyar király hivott Erdélybe, s ott letelepitvén, királyi privilegiummal megajándékozott, a mesterségek folytatására 1146-dik esztendő tájban. Igen munkás, mértékletes és tisztes emberek.”

„Az oláhok (Valachí), olasz nemzet, a régi rómaiaknak maradványai, ahonnan magukat ma is rumunyiaknak, azaz: rómaiaknak nevezik. Valachusoknak pedig a Vlach tót szótól, mely olaszt teszen. – Többnyire jobbágyok; mérges és babonás emberek.”

„A rusznyákok (Rutheni) Lengyel-Russiából szakadtak Magyar- és Erdélyországba. Igen tudatlan, szegény nép.”

„Az örmények (Armeni) Arméniából valók, kik a persáktól és törököktől nyomattatván Krimország felé. Onnan Moldvába és Erdélybe bujdostak. Nagy kereskedő s kalmár emberek.”

„A bolgárok Bulgáriából jöttek Erdélybe, és megülték Brassónak egyik hostáját, mely ma is bolgár-szögnek neveztetik.”

„A görögök és zsidók kereskedés kedvéért szakadtak Erdélybe.”

„A czigányok, Zingari vagy Singara nevű mesopotamiai városból, vagy circassiai, tatárországi tartományokból szállinkoztak az európai földekre 1417-ik esztendő táján; henyélő, varázsló, tolvaj, bujdosó vándornép.”

Erdély hegyes, völgyes tartomány, és „dombosabb a szomszéd országoknál, mivel minden folyóvizei kifelé folynak, másunnan pedig semmi vizet be nem veszen.” Folyókkal és tavakkal gazdagon rendelkező ország, melyek közül nevezetesebbek a „Maros, melyen hordják a sót szálakon Szegedre, az Olt, mely Tarkó hegyből ered Marossal. A Nagy- és Kis-Samos, sok rákkal bővelkedők. Az Aranyos, sebes víz, fövényei között aranyat szednek, és a Küküllő, Sebes, Omboly, Kenyér, Strigy kisebb vizek.”

Erdély „igen áldott kis ország, mely a természetnek majd minden javaival bővelkedik is. Magyarországnak kincstartó-háza. Ugyanis: Gazdag Erdélyország vadas-erdejével, / Arany, ezüst, vas, réz s egyéb ércz-nemével. / Só, búza, bor, gyümölcs, méz elégségével, / Mind halak, mind barmok teljes bőségével.”

Még néhány esztendő, és egy évszázados gyászát üljük Trianonnak, amikor Erdélyországot elvették tőlünk, a magyarságtól…

Dr. Papp Attila



2017-03-19 15:01:00


További hírek:
Iránytű 1956-ból - Joó Attila, Makray János és Milan Gergi festményei a Piarista-iskolában
Kórustalálkozó - A rendezvényen kilenc kórus lépett fel
Tanulmányi verseny
Emlékverseny- A határon túlról is neveztek a Gőcze István vezérőrnagy emlékére rendezett lőversenyre
Hiánypótló versenyt indított útjára a Rozgonyi Úti Általános Iskola


JEGYZET ROVAT >>>
FRISS HÍREK

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble