Szomolányi sarkon parkolok a minap, bringám kormányán reklámtáska.
Meg se néztem, miféle, csak felragadtam otthon. Egy, az oviból hazafelé tartó kicsi lány örömmel fedezi fel rajta, hangosan örül is neki: – Nyuszi!
A Kanizsa olvasói emlékezhetnek a GULÁG-ot megjárt bencés szerzetes két évvel ezelőtti kanizsai látogatására. Olofsson Placid atya akkor a piarista diákoknak szólt a túlélés négy szabályáról. Első szabály: A szenvedést nem szabad dramatizálni. Attól csak gyengébb leszek, márpedig a szenvedés elviseléséhez minden energiámra szükségem van. Mi ezt úgy csináltuk, hogy nem engedtük, hogy valaki is elkezdjen panaszkodni. Ha valaki elkezdett panaszkodni, akkor az első fél mondat után leállítottuk, és azt kértük, hogy beszéljen a szakmájáról. A tíz év alatt annyi szakmát tanultam, hogy borzasztó. A méhészetet, a pulykatenyésztést, a szőlészetet, a bányászatot, a könyvkötészetet, a kutyafülét. A második szabály: Keresni kell az élet apró örömeit. Észre kell venni, és meg kell örvendezni. A versenyt úgy csináltuk az öröm észrevételére, hogy összeálltunk reggel, hogy máma lesni fogjuk, milyen apró örömök érnek, és este, ha a káposztalevest meg a zabkását megettük, összejöttünk, és aki többet tud mondani, az lett a győztes. Egyszer volt egy olyan bajnokunk, aki 17-et sorolt föl. A végén azt mondta: „Gyerekek, hát én nem értem rá ma szenvedni, nekem örökké lesni kellett az apró örömöket, és örökké mondogatnom kellett magamban, hogy föl tudjam mondani.”
Pehm Józsefet felsőpatyi káplán korában meghívták Sárvárra a plébániára, mert valami Szinek missziós atya tartott előadást. Ebéd alatt a Szinek mellett ült, és a Szinek csak azt mondogatta mindig magában: „Szegény Szinek! Szegény Szinek!” Ezen az önsajnálkozáson még akkor is jót mulatott, amikor idős korában elmesélte. Beleértette és belehangsúlyozta az egész emberi nyomorúság önsajnálkozását, amiben mindig van valami mély humor is. Mészáros Tibor az 1972-75 között írt napi jegyzeteiben, A száműzött bíboros szolgálatában című kötetben számol be Mindszenty József előbbi anekdotájáról.
Ön melyik szemléletet választja?
Papp János