Megfázás, nátha vagy influenza? Sokan összekeverik ezeket a betegségeket, s úgy gondolják, az influenza csak valamiféle komolyabb meghűlés, amit nem kell kezelni, pláne nem szabadságot kivenni miatta. Ez azonban nagy tévedés.

Az influenza tünetei hirtelen jelennek meg, órákon belül rosszabbodnak és magas, akár 41 fokos lázzal, fáradtsággal, gyengeségérzettel és izületi fájdalmakkal járnak, míg a megfázás tünetei fokozatosan fejlődnek ki és gyors lefolyásúak. Az influenzavírus természetesen sokkal hatékonyabb a legyengült immunrendszerrel szemben, ezért ha igyekszünk karbantartani, nagyobb eséllyel megúszhatjuk a szezont fertőzés nélkül. Hogyan óvjuk meg egészségünket, milyen immunerősítő teákat igyunk? – tettük fel a kérdést Göncz Józsefnének, akit a törzsvásárlói csak Mirának szólítanak.

 – Ne várjuk meg a tipikus tüneteket, hanem menjünk elébük. Az egyik legfontosabb a kellemes, aromás, jóízű, s a gyerekek által is kedvelt kakukkfűből készült tea. Egy 2,5 deciliteres csészéhez egy mokkáskanálnyit tegyünk, öntsünk rá forró vizet, majd néhány perc múlva szűrjük le. Ne hagyjuk sokáig állni a főzetet csersav tartalma miatt. Ha lázasak vagyunk, különösen jót tesz, ha melegen elkortyoljuk, mézzel ízesítjük, majd ágyba bújunk kiizzadni. Jól társítható hozzá még a bodza, a hársfavirág, a csipkebogyó, az apróbojtorján és a zsálya is. Ezek a népi gyógyászatból nagyon régóta ismert, meghűléses betegségekre használható teák.
– Milyen arányokban készítsük el?
– Ízlés szerint. Aki nagyon szereti például a bodzát, egy literhez egy-egy teáskanálnyit adjon belőle. A hársfavirágból elég egy csipetnyi is. A kakukkfűnek sok fajtája van. Télen akár -25 fokban sem fagy meg és a nyári nagy szárazságot is jól bírja. Érdemes ezeket a nagy túlélő, télálló növényeket figyelni a természetben, mert jó hatással vannak immunrendszerünk erősítésére. A szájüregben és a torokban lévő gyulladásokra az apróbojtorján teát ajánlom. Ha nyálkásodás, torok vagy mandula probléma alakul ki valakinél, érdemes a langyos, ízesítés nélküli teával naponta többször is gargalizálni, majd kiköpni, hogy a vírusok, baktériumok ne jussanak le a bélrendszerbe. Az apróbojtorjánnak nagyon különleges, semmihez sem hasonlítható aromás íze van, ennek ellenére viszonylag kevesen ismerik vörös színű teáját. Fogínybetegségekre is alkalmazható a magas C-vitamin tartalma miatt, hiszen különösen ebben az évszakban, a vitaminhiány miatt gyakrabban fordulhat elő fogágy gyulladás.
– Hol szedhetünk a környékünkön apróbojtorjánt?
– Rétek, erdők szélén, irtásokban, árokparton. Jelentéktelennek tűnő apró kis sárga virágai nyúlánk fürtökben fejlődnek. Virágos hajtását a virágzás idején, júniustól augusztusig kell gyűjteni.
– A gyógynövényeken kívül mit fogyaszthatunk még?
– Valamennyi télen fogyasztott ételt. Ilyen a savanyú káposzta, a hagymák, a fekete retek vagy akár a fokhagymás pirítós, tökmagolajjal ízesítve. A feketeretket jó apróra lereszeljük, egy kicsit megizzasztjuk sóval, majd néhány percre letakarjuk, s utána rászórjuk vajas vagy zsíros kenyérre. Epetisztító, ezért lehetőleg az esti étkezésnél fogyasszuk. Nagyon finom tökmag vagy olívaolajjal meglocsolva. Emellett kerüljenek sárga ételek – mint például sárgarépa és sütőtök – is az asztalunkra.
– Milyen gyógynövényeket szedhetünk most februárban?
– Találunk még csipke-, kökény-, galagonyabogyót. Akár csipegethetünk is belőlük a kevésbé forgalmas helyeken. A lakásban is szép dísz lehet a fagyöngy. Teához a fehér fagyöngy levelét használhatjuk fel, a sárga bogyójú fakín nem gyógytea, az csak díszítésre alkalmas. A fehér fagyöngy bogyóját dobjuk el, mert mérgező, s utána alaposan mossunk kezet. A leveléből áztatással készült tea a legalkalmasabb a gyógynövényeink közül az ingadozó vérnyomás kezelésére. Jó immunerősítő, főleg értisztításra, érelmeszesedésre, a vércukorszínt egyensúlyba állítására alkalmas. A teázás után menjünk ki akár néhány órára a szabad levegőre még akkor is, hogyha odakint hideg van. Ilyenkor is lehet gyönyörködni a természet szépségében. Mozgás, sétálgatás közben sejtszinten is áttisztulhat a szervezetünk. Száraz időben keressük fel valamelyik környékbeli erdőt, de hasznunkra válhatnak a tisztító kúrák vagy akár az egy-egy napos léböjt kúrák is. Jelöljünk ki egy olyan napot a naptárunkban, amikor pihen a szervezetünk, hiszen nagyon sok energiát elvesz tőle az élelmiszer feldolgozás, különösen akkor, ha sok húst eszünk. Az állatvilágban is megfigyelhetjük, miután az oroszlán megeszik egy zergét, szinte napokig csak fekszik, mert emészt szegény. Mi se csodálkozzunk azon, hogyha húst eszünk, elmegy az erőnk, és úgy érezzük, le kell pihennünk egy kicsit.
B.E.