Ma 2017. július 27. csütörtök,    
Olga napja van.    
Látogatók száma : 32002439    






















































Honlapkeszites

Húsz év fegyházra ítélték a 18 éves zalaegerszegi lány gyilkosát (frissítve)

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt a Zalaegerszegi Törvényszék pénteken első fokon azt a 21 éves férfit, aki meggyilkolta volt barátnőjét, egy 18 éves gimnazista lányt tavaly áprilisban a zalai megyeszékhelyen.
 


Az ítélethirdetés során Gergye Tamás bíró elmondta: B. Barnabás feltételesen is csak a büntetése kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott - aki mindvégig maga elé meredten hallgatta végig az ítéletet - a védőjével együtt enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.
A törvényszék a vádiratnak megfelelően bizonyítottnak látta, hogy a fiatal férfi különösen kegyetlen módon, több mint félszáz, nem egy esetben önmagában is halálos kimenetelű sérülést okozva ölte meg volt barátnőjét. Azt azonban nem tartotta bizonyítottnak, hogy a vádlott előre kitervelte volna a lány meggyilkolását.
Az ismertetett előzmények szerint a fiatal férfi Budapesten volt főiskolás, a lány pedig érettségi és egyetemi felvételi előtt állt. Szerelmi kapcsolatuk 2014 júniusában kezdődött és 2015 januárjáig tartott, a szakítást azonban a férfi nem tudta feldolgozni, az öngyilkosság is foglalkoztatta.
A fiatalok néha még összefutottak egymással, mert a fiú szerette volna folytatni a kapcsolatukat, a gyilkosság estéjén is előre megbeszéltek egy találkozót Zalaegerszeg belvárosában. Innen a közeli parkerdőig sétáltak, ahol rövid beszélgetés után az indulatba jött férfi a lányra támadt, ököllel többször is megütötte a fejét és az arcát. Miután a lány térdre esett, fojtogatta őt, majd a - későbbi állítása szerint két korábbi utcai atrocitás miatt önvédelemből - magánál tartott hámozókéssel több mint két tucatnyiszor tarkón és nyakon szúrta.
A fiatal férfi ezután magához vette az eszméletét vesztő lány mobiltelefonját és elmenekült, az autójával Keszthely felé elhajtott, közben felhívta egy barátját, akivel közölte, hogy mit tett. A kocsival Sármellék és Fenékpuszta között - könnyebb sérüléseket szenvedve - balesetet szenvedett, és amikor a rendőrök a helyszínre értek, bevallotta a bántalmazást.
A hatóságok ezt követően holtan találták a lányt. A gyilkossághoz használt kés és az áldozat mobiltelefonja azóta sem került elő, ezektől a tettes még a menekülése során, ismeretlen helyen megszabadult.
A bíró felidézte, hogy a férfi az eljárás során sajnálkozását fejezte ki, de nem tanúsított őszinte megbánást, több esetben is megtagadta a vallomást emlékezetvesztésre hivatkozva, máskor pedig önmagának ellentmondóan beszélt egyes cselekedeteiről. A magas intellektusú, jó körülmények között élő férfi nem szenved, és a bűneset idején sem szenvedett kóros elmeállapotban, teljes mértékben beszámítható volt, bár az ezzel kapcsolatos két szakértői véleményt a védője vehemensen támadta az eljárás során.
Az indoklás során a bíró meglehetősen furcsának nevezte, hogy a főügyészség a vádiratban még nem szerepeltette a - végül nem bizonyított - előre kiterveltséget, emiatt csak később módosította a vádat. Ennek eljárásjogi következménye ugyan nincs, mert az ügyészségnek erre lehetősége van, de nehezítette a védő és a bíróság dolgát, és mintegy másfél hónappal késleltette az ítélet kihirdetését - jegyezte meg a bíró.

MTI - Kanizsa

Első fokon 20 évet kapott a parkerdei gyilkosság vádlottja


2016. február 26-án hirdetett ítéletet a Zalaegerszegi Törvényszék dr. Gergye Tamás vezette büntetőtanácsa a zalaegerszegi Parkerdőben, 2015 áprilisában történt gyilkossággal gyanúsított B. B. vádlott ügyében. A fiatal férfit bűnösnek mondta ki a bíróság, s első fokon 20 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte.


A vádirat
A most 22 évében járó vádlott és a gimnazista sértett 2014 júliusában ismerkedtek meg, s a két fiatal között szerelem szövődött. A kapcsolatnak a sértett 2015 januárjában véget vetett. A szakítás tényét a vádlott tudomásul vette, de beletörődni nem tudott, s abban reménykedett, hogy a lány visszatér majd hozzá. A két fiatal a szakítás után is kapcsolatban maradt, időnként netes üzeneteket váltottak, s néha véletlenszerűen összetalálkoztak zalaegerszegi rendezvényeken, szórakozóhelyeken. 2015. április 3-án is egy ilyen találkozóra került sor, melynek során megbeszélték, hogy az azt követő hétvégén, 2015. április 11-én találkoznak Zalaegerszegen. A sértettet aznap este 8 órakor egy barátja vitte a ságodi városrészből a városba. A sértett édesanyjával megegyezett, hogy valamikor 9 óra után édesanyja megy majd érte. A sértett és a vádlott - aki nem sokkal előtte egy focimeccsen volt barátjával - 8 óra 40 körül találkozott egymással a Kovács Károly téren, ahová a vádlott kocsival, a sértett gyalog érkezett. Innen a fiatalok gyalogosan indultak tovább Parkerdő felé. Nem sokkal később a sértettet telefonon hívta a testvére, s arról érdeklődött, hogy ő és az édesanyjuk mikorra menjenek érte. Megegyeztek, hogy 10 perc múlva indulnak Ságodról, ám amikor Zalaegerszegre értek, már nem érték el telefonon a sértettet.
A vádlott és a sértett a Parkerdő egy kivilágítatlan, fás-erdős részére mentek. A séta és beszélgetés közben a vádlott megragadta a sértettet, ököllel többször is megütötte a lány fejét, arcát, aki térdre esett. Ekkor a vádlott fojtogatni kezdte, majd a nála lévő, pontosan meg nem határozható méretű, de legkevesebb 2,5 cm pengehosszúságú és 7 mm pengeszélességű késsel 25 alkalommal szúrta meg a lány, akinek testén 51 különböző, bántalmazásból eredő sérülést talált az orvosszakértő.
A vádlott ezt követően a kést eltette, elvette a lány mobilját (ezek nem kerültek elő), majd visszament a kocsijához és Nagykapornak irányába elhagyta Zalaegerszeget. Nem sokkal később felhívta egy ismerősét - akivel folyamatos telefonkapcsolatban maradt -, és azt mondta neki, hogy „megfojtotta és megszurkálta” a sértettet, mire a barátja értesítette a vádlott családját, valamint bejelentést tett a rendőrségen. Ezt követően a vádlott autójával a 76-os úton balesetet szenvedett, majd a megrongálódott kocsit elhagyva gyalog indult el. Így fogták el 23 óra 30 perckor a Keszthelyi Rendőrkapitányság járőrei, akiknek a vádlott beszámolt arról, hogy bántalmazta a sértettet. A zalaegerszegi rendőrök 23 óra 37 perckor találták meg sértettet a Parkerdőben, ám a kiérkező orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani.

A tárgyalásokról
A Zalaegerszegi Törvényszék 2015 novemberében kezdte tárgyalni az ügyet. Akkor a vádlott úgy nyilatkozott, hogy fenntartja az általa korábban elmondottakat, s részvétét fejezte ki a sértett családjának. Ezt követően a tanács elnöke felolvasta a vádlott két korábbi elmeorvos-szakértői vizsgálatának eredményét, illetve a vádlott azokban tett nyilatkozatait, valamint a nyomozati vallomását. Az ügyészség 2016 január elején történt vádmódosítását követően - eszerint a cselekményt a vádlott előre eltervelten követte el - 2016. február 22-én a Zalaegerszegi Törvényszék büntetőtanácsa előtt a vádlott jelezte, hogy a vádmódosítás miatt a korábban tett nyilatkozatait szeretné kiegészíteni, beszélne az őt ért korábbi két atrocitásról, melyek miatt kést hordott magánál, illetve arról, hogy miért akart mindenképpen személyesen találkozni a sértettel. E tárgyalási napon a vádlott és egy tanú meghallgatását követően perbeszédekre került sor, illetőleg a sértettet képviselő ügyvéd is felszólalt. A vádlottól az utolsó szó jogán elhangzott: „….állandóan erre gondolok, bármit csinálok, a legapróbb dolgokról is erre asszociálok… Sajnálom...”

A Zalaegerszegi Törvényszék sajtóközleményeit a tárgyalásokról itt találja:
http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/sajtokozlemeny/20151130/nem-tett-vallomast-parkerdei-gyilkossaggal-gyanusitott-vadlott
http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/sajtokozlemeny/20160222/itelethirdetes-lesz-parkerdei-gyilkossag-ugyeben

Az ítélet
A Zalaegerszegi Törvényszék 2016. február 26. napján hirdetett ítéletet az ügyben: a vádlottat bűnösnek mondta ki különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, s 20 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, valamint 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet értelmében vádlott feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja a büntetés 2/3 részének kitöltését követő nap.
A törvényszék a történeti tényállást az eredeti vádiratban foglaltakkal (lásd fenn) egyezően állapította meg, s csaknem két órán át részletesen indokolta a döntését.


A bíróság előtt nem tett vallomást
A vádlott nem tett vallomást a bíróság előtt, de ő és védője indítványozta, hogy a korábbi, az orvosszakértői vizsgálatok során tett nyilatkozatait vegye figyelembe a bíróság. Ez nem szokványos, mert ezek a nyilatkozatok nem tekinthetőek vallomásnak, mivel nem hangzanak el előttük a törvényi figyelmeztetések (pl. nem köteles vallomást tenni…, amit mond, illetve amit rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható), s ezek ismerete nélkül nyilatkozik a vádlott. Az, hogy mindez nem tekinthető vallomásnak, elsősorban a tanúvallomást tevő érdekeinek védelmére szolgál, ám jelen esetben maga a vallomást tevő vádlott és védője kérte, hogy a törvényszék az orvosszakértő előtt tett és a szakértői véleményben rögzített nyilatkozatát vegye figyelembe. A kérésnek a törvényszék eleget tett, s ezen nyilatkozatokat nyilvánosan ismertette az első tárgyalási napon.

Beszámítható volt

Ezt követően a elmeorvos szakértői vizsgálatok eredményeit ismertette a tanács elnöke, hozzátéve, hogy kardinális kérdés volt a vádlott beszámíthatósága a bizonyítási eljárás során, hiszen amennyiben kóros elmeállapot állt fenn a cselekmény elkövetésének időpontjában, akkor az elkövető nem büntethető. A vádlottat három alkalommal vizsgálta az igazságügyi elmeorvos szakértő – egy esetben pszichológus szakértő bevonásával –, s mindhárom esetben az volt a megállapítás, hogy a vádlott kóros elmeállapota nem állt fenn az elkövetés időpontjában, beszámítási képessége birtokában követte el a cselekményt. Hasonló következtetésre jutott a szakértő a tudatzavar tekintetében is. Azon felvetésre, hogy ún. rövidzárlat korlátozhatta-e a vádlottat, szintén nemleges szakértői vélemény született. S bár a későbbi baleset következtében a vádlott szenvedhetett olyan sérülést, amely miatt emlékezetkiesése alakulhatott ki, ez a cselekményre nem lehetett befolyással. Mindezen túl a tanúk beszámolói, továbbá az, hogy a vádlott telefonált az eset után, s néhány szóval elmondta barátjának, hogy bántotta a lányt, s hangoztatta, hogy nem fog börtönbe kerülni, azt támasztja alá, hogy a vádlott tudatánál volt.
Bár a védő kérvényezte új szakértők kirendelését, a bíróság hangsúlyozta: a szakértőkkel szemben nem merült fel olyan körülmény, amely megkérdőjelezte volna a függetlenségüket, a szakértői véleménnyel szemben kétely nem volt, s összhangban állt az egyéb bizonyítékokkal. A bíróság megjegyezte azt is, hogy a védelem a szakértők meghallgatásakor passzív maradt, kifogásait, kérdéseit sem a védő sem a vádlott nem közölte, illetőleg nem tettek fel kérdést a szakértőknek, holott erre lehetőségük lett volna. Mindezeket összevetve, a bíróság szükségtelennek tartotta másik szakértő kirendelését.

Az előre kiterveltség
Az ügyészség a tárgyaláson felvett bizonyítási eljárást követően 2016. január elején egészítette ki a vádiratot és módosította a vádat: a különös kegyetlenséggel való elkövetés mellett azzal is megvádolta a vádlottat, hogy a cselekményt előre kitervelte.
Rámutatott a bíróság, hogy az előre kitervelt elkövetés akkor állapítható meg, „ha az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét, módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felméri, és lényeges előkészületi elkövetési és az elkövetési mozzanatokat figyelembe veszi. Az előre kiterveltséget tervszerű, céltudatos magatartás jellemzi. Ez az ölési cselekmény részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását, a cselekmény elkövetési szakaszainak megfelelő mozzanatok mérlegelését jelenti. Nem feltétel ugyanakkor ezen tényezők együttes fennállása.… Nem lehet szó előre kitervelt elkövetésről ha az elhatározást rövid időn belül követi a véghezvitel megkezdése. Az előre kiterveltségre a véghezvitel módjából, valamint az elkövetést követő magatartásból visszamenőleg is vonható le következtetés.”
Az ügyészség álláspontjával – mely szerint a vádlott előre kitervelten, az öléshez vette magához a kést – szemben áll, hogy a cselekményéhez nem a kést használta először, hanem hosszabb időn át kézzel bántalmazta a lányt. A pszichiáter szakértői vélemény megállapítása szerint a vádlottat az indulat vezérelte, amelyet megfékezni nem tudott: az elkövetés különös kegyetlen módja is ez igazolja. A vádlott célja a találkozóval nem a sértett megölése, hanem az érzelmi kapcsolat újbóli felélesztése volt. Ilyen körülmények között előre kiterveltségről semmiképpen nem beszélhetünk – hangzott el az indokolásban.

Az ügyészség hivatkozott többek között arra is, hogy korábban a vádlott olyan kijelentést tett, hogy „elkaszálja” magát és a sértettet is, ám ezt a kifejezést több alkalommal, más szövegkörnyezetben is használta, elhangzott például a barátok között, vagy focimeccsen is. Ez alapján nem vonható le érdemi következtetés az előre eltervezettség tekintetében.


A büntetés – a határozott idejű maximum

A büntetés kiszabása során az emberölés minősített esetének büntetési tétele 10-től 20 évig terjedő, illetve életfogytig tartó szabadságvesztés. A kiszabott 20 év tartamú büntetés a határozott idejű szabadságvesztés törvényi maximuma, viszont egyetlen minősítő körülmény (ilyen pl. a bíróság által megállapított különös kegyetlenség) is lehetőséget ad az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására. Ennek kiszabását ugyanakkor nem tartotta indokoltnak a bíróság az enyhítő és súlyosbító körülmények számbavétele alapján.

A vádlott a cselekmény elkövetésének időpontjában 21. életévében járt, egészen pontosan 7 hónappal korábban töltötte be 20. életévét. Ennek azért van jelentősége, mert életfogytig tartó szabadságvesztés csak azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 20. életévét betöltötte. Emiatt a bíróság a vádlott fiatal felnőtt korát enyhítő körülményként, a vádlott javára értékelte. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság az élet elleni cselekményeknek a törvényszék illetékességi területén és országosan elszaporodott voltát, és nagyobb nyomatékkal azt, hogy a cselekmény a város lakosságát és a cselekményről értesülő tágabb közvéleményt mélységesen felzaklatta, hiszen nem egy szokványosnak mondható élet elleni cselekményről van szó; rendezett családi körülmények között élő, magas intellektusú fiatalember, aki nem állt szeszes ital, vagy kábítószer bódító hatása alatt, különös kegyetlenséggel vetett véget egy fiatal lány életének, két család életét téve ezzel tönkre.
Kiemelte a bíróság: a vádlott bár bűnösségét elismerte, magáról a cselekményről nem beszélt. Noha többször is sajnálatát fejezte ki, azonban a bíróság meggyőződése szerint az őszinte megbánással az eljárás során adós maradt.


Az ítélet nem jogerős. Az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn, a védő a beszámítási képesség téves megállapítása miatt, illetve enyhítésért fellebbezett, a vádlott – aki továbbra is előzetes letartóztatásban marad - szintén enyhítést kért a bíróságtól.
 


Zalaegerszeg, 2016. február 26.
 

Dr. Beznicza Árpád
sajtószóvivő

 



2016-02-26 16:57:00


További hírek:
Helyére került mind a két szint a kanizsai kilátón
Hogyan védekezzünk villámcsapás ellen?
Felszámolják a gondozatlan szőlőültetvényeket az FD fitoplazmával fertőzött területeken
Hetvenegy éve fizethetünk vele
FruitVeb: az átlaghoz közeli almatermés lehet idén


REND-ŐR ROVAT >>>
FRISS HÍREK

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble