Negyedik alkalommal került megrendezésre az Országos Farsangi Fánkfesztivál a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház szervezésében. Az egész napos rendezvény minden generáció számára kínált kulturális és szórakoztató programokat.

Még soha ekkora tömeget, ekkora érdeklődést nem vonzott a fesztivál, mely a farsangi felvonulással vette kezdetét. A maszkás, zenés menet Cser György kisbíró vezetésével a Bíbor Business Center elől indult és a Platán soron, a Csokonai és a Hevesi utcán keresztül érkezett meg a Kanizsa Centrumhoz. A felvonulók közt voltak a Nagykanizsai Császár Huszárok, a Belvárosi Nyugdíjas Klub tánccsoportja, a VOKE - Mamik, a VOKE - Pántlika Néptánccsoport, a gólyalábasok és lovaskocsik. A zenei kíséretet a Muramenti Fúvósok biztosították, a városban csatlakozóknak pedig az Erdélyi Menyecskék csapata osztott fánkot.

(További képek a galériában.)

 Ünnepélyes megnyitó
A Kanizsa Centrumban fánkcsodák és kulturális, valamint szórakoztató programok sora várta az érdeklődőket az ünnepélyes megnyitót követően. Cseresnyés Péter köszöntőjében elmondta, érdemes újra felfedeznünk a régi, hagyományos ételeket, ízeket, hiszen ezeknek köszönhetően Európa számos országából jönnek hozzánk. A térség és városunk gasztronómiai hagyománya rendkívül gazdag. Ezt mutatja az is, hogy van fesztiválja a fánknak, a kerekrépának, a bornak és a dödöllének. A gasztronómiai élményen túl a rendezvények közösségi élményt jelentenek, szórakozást és kikapcsolódást biztosítanak. Fontos szerepet töltenek be a hagyományápolásban is, így őrizhetjük és ápolhatjuk tradícióinkat. Kiemelte, hogy a város nevének öregbítésében is jelentős szerepe van, mivel egy ilyen rendezvény országszerte elviszi a település hírét.
Nagy József, a TEMI alelnöke beszédében a fánk történetét elevenítette fel, miszerint már a fáraók korában is ismerték ezt a süteményt. Ezt bizonyítja egy, a Ramszesz egyiptomi fáraó sírjának domborművén látható rajz is. Európában való elterjedésének történetéről két legenda is él a köztudatban. Az egyik XVI. Lajos feleségéhez, Marie Antoinette-hez kötődik. E szerint a királyné egy farsangi mulatságról kiosont a kastélyból és elvegyült a tömegben. Majd megéhezvén vásárolt magának egy fánkot, amely annyira megízlett neki, hogy a karnevál elmúltával bekérette a cukrászt a palotába, aki elmondta a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné szakácsának. Kicsit módosította a receptet, és ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává és a farsang kísérőételévé vált. Magyarországon a Dunántúlról terjedt el a 19. században. Először egy 1603-as feljegyzésben említik, ekkor Tulzó Szaniszló várában hetedik fogásként szolgálták fel. Az alelnök hozzátette, nagy öröm számára, hogy a szervezőknek minden nehézséget leküzdve negyedik alkalommal is megszervezték hagyományőrző jelleggel ezt a fesztivált, így megmaradhat az utókor számára is.
A rendezvényt Ments András, a Gasztronómiai Fesztiválok Szövetségének elnöke nyitotta meg. Kiemelve azt, hogy szívesen vennék, ha a fiatalok is neveznének az ilyen hagyományőrző versenyekre. Ez azért is fontos lenne, mert a gyermekek így nem csak az iparilag előállított fánkokat ismernék.

Csapatok, különleges fánkok
A versenyre 34 csapat nevezett, köztük voltak olyanok is, akik idén jöttek először. Készítettek többek között pálinkás, marcipános, sós, szalonnás, burgonyás, sajtos, amerikai, gombás, kapros-túrós, citromos, lekváros, pudingos, áfonyás, répás, aszalt szilvás, fokhagymás, mogyorós, eperjoghurtos, rumos-diós. A fánkok formája is rendkívül változatos volt a hagyományostól, a hattyún át a különféle virágot formázókig.
A Babócsai Nárcisz Nyugdíjas Klub tagjai fűszeres, forgács, diókrémes és pálinkás-mazsolás fánkkal készültek, melyek közt volt olyan is, amely hajnalban készült. Egy kanizsai barátnőjük bíztatására jelentkeztek, és azt tervezik jövőre is eljönnek, de akkor már több fajtát hoznak. - Az újságban találtam a pálinkás fánknak a receptjét és tegnap délelőtt készítettem el először, amiből vittem a szakácsnő nászasszonyomnak is. Bíztatott, hogy ide is hozzak, mert nagyon finom, így délután sütöttem még egy adagot. A tésztájába, a szokásos alapanyagokon túl, pálinkát, mazsolát és citrom héját tettem. Amikor már jól megkelt, még egyszer átkevertem, vártam kicsit és kanállal beleszaggattam a forró olajba. A fűszeres fánkban liszt, fahéj, szerecsendió, pálinka és bor van. Ennél a fajtánál az élesztőt langyos vízben kell felfuttatni, és a kiszaggatás után a közepébe pálinkás cseresznyét kell tenni – mondták a tagok.
Az idei versenyen fiatalokból álló csapat is részt vett. A Florida tagjai, akik a Thúryban tanulnak, sokat készültek a versenyre. Egy hagyományos és hat különleges fánk kategóriában neveztek. Készítettek szalagosat, medvehagymás-túrós és erdeigyümölcsös-joghurtos képviselőfánkot, vanília krémmel töltött hattyút, sonkapástétommal töltött és fonott burgonyafánkot.

Az eredmények
A zsűri az értékelésnél figyelembe vette az állagot, az ízeket és a kelés fokát. A fánknak három fő készítési módja van, a forgácsfánk, a kelt tésztából készült, amely jellegzetesen a farsangi fánk és a kevert tésztából készült, mint például a képviselő fánk. Idén külön értékelték a profi és az amatőr csapatokat, illetve helyben készített, hozott, hagyományos és különleges kategóriában díjazták őket.
A fesztiváldíjat a hévízi Lotus Therme Hotel és Spa kapta. A csapat indiai, olasz, amerikai, szlovák receptekkel készült a fesztiválra, és a fánkok mellé olyan speciális önteteket párosítottak, amelyek ízharmóniájukban passzoltak a süteményekhez.
Az amatőr kategória győztesei a Pufók Fánkok (különleges kategóriában) és az eszteregnyei Őszirózsák (hagyományos kategóriában) lettek.
A profik közt a König Cukrászüzem csapata bizonyult a legjobbnak.
Különdíjat a Hárman párban, a VOKE-Mamik és a VOKE- Batthyány Művelődési Ház csapata kapta. Hárman párban elnevezésű csapatnak külön gratulált a zsűri. Számukra is meglepetést okoztak azzal, hogy gluténmentes alapanyagokkal dolgoztak és ezzel egy diabetikus, a fánk kategóriának megfelelő változatot készítettek.
A legszebb stand díját a Floridának ítélték oda.
A legtöbb féle fánkot pedig a Kanizsa Pékség készítette el, szám szerint 25-öt.

Ismét sikerült megdönteni a rekordot, 59-féle fánkkal
Sebestyén István, a magyarországi rekordok regisztrátora elmondta, a zsűri döntötte el, hány fajta fánk került egy helyen bemutatásra. Nekik kellett a szakmai tapasztalatuk és tudásuk, valamint az ízérzékelésük alapján eldönteni, hogy egyik fánk mennyiben különbözik a másiktól. Ezen kívül valamennyinek ehetőnek és ízletesnek kellett lennie.
Ezen szempontok figyelembe vételével ezúttal is sikerrel megdőlt az egyszerre egy helyen bemutatott legtöbb fajta fánk magyarországi rekordja. A megelőző két rekordot is ez a fesztivál tartotta. Az új magyar rekord 59-féle fánk, mely számot reméljük jövőre felülmúljuk…
V.M.

Cseresnyés Péter megnyitó beszéde:

(Fánkfesztivál - február 18., 12 óra 15 perc)
Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Hadd idézzek először egy rövid, ám fontos gondolatot Gundel Károlytól, a magyar gasztronómia egyik kiválóságától, aki a magyar konyháról elmélkedve ezt vetette papírra:
„A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a napi és az úri étkezés módját,
tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait.

Nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit. Sok ilyen egyes adat található a történeti és irodalmi közleményekben, de ezek a legtöbb esetben elhanyagolt, hiányos és felületes rövid feljegyzések, pedig fentiek népi jellemünknek színes és jellegzetes elemei. Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk, a nyelvünk, elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is."
Nos, kedves vendégeink, Gundel Károly majdnem évszázados gondolatai ma ismét aktuálisak. A magyar konyhát érő nemzetközi hatások miatt újra érdemes felfedeznünk a régi, hagyományos ételeket, ételkészítési szokásokat, azokat az ízeket, amelyek miatt Európa számos városából jártak hozzánk, magyarokhoz a vendégek.

A gasztronómia ugyanis valóban a kultúra része, olyan érték, amely megkülönbözteti a nemzeteket, és ha már így van, akkor mondhatjuk nyugodtan, hogy az országimázs része.
Sőt, hogy szűkítsük a kört: a városimázs része is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nagykanizsa és a térség gasztronómiai hagyományai rendkívül gazdagok. És e kinccsel, meggyőződésem, hogy jól sáfárkodunk. Van fesztiválja a fánknak, a kerékrépának, a bornak és a dödöllének is.
És hogy mindezt miért szorgalmazza és támogatja az önkormányzat?! Nos, ennek legalább három oka van.

Az egyik, hogy az ilyen rendezvények közösségi élményt jelentenek. Találkozási pont; szórakozást és kikapcsolódást biztosít egy-egy ilyen alkalom.
És erre bizony nagy szükség van.
A másik fontos ok és indok a hagyományápolás, hiszen bár nyelvében él a nemzet – de, többek között, a gasztronómiájában is. Ennek értékeit pedig őriznünk, ápolnunk kell.
A harmadik szempont a már említett városimázs. Egy-egy ilyen rendezvény ugyanis országos publicitást biztosít a városnak, olyan pozitív megjelenést, amelyre lehet építeni. Hosszú távon, kitartó munkával, ezek a rendezvények Nagykanizsát mint márkát jelenítik meg, egy olyan várost, ahol jó élni, és ahová érdemes eljönni vendégségbe is. Ez pedig, végső soron, gazdaságfejlesztési tényező lehet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A fánkfesztivál Nagykanizsa részévé vált. Hozzánk tartozik, velünk azonosítják. Mint ahogyan a Guinness-rekordot is, amit, remélem, ma sikerül megdönteni. Ehhez, azt hiszem, minden adott: egy lelkes, fáradságot nem kímélő szervezőcsapat és nagyon sok versenyző, akik a legkülönfélébb fánkcsodákat vonultatják fel a következő órákban.
Judith Ryan Hendricks, egy amerikai sikerszerző egyébként megfejtette a fánk titkát. Mint írta: „Elég beleharapnom a fánkba, és máris elmosolyodom: aranysárga és kívül ropogós, belül viszont olvadón puha, és nem túl édes, ellensúlyként épp kellő mennyiségű rágós ribiszkével van megtöltve. Furcsa, de a legapróbb jó dolog is elég, hogy azt higgyük, minden rendbe jön.”

Nos, ennek reményében azt kívánom: érezzék jól magukat, kóstoljanak minél több különlegességet, és mi, így együtt, legyünk részesei egy újabb világrekordnak, amely dicsőséget hoz Nagykanizsának.