Ma 2017. április 29. szombat,    
Péter napja van.    
Látogatók száma : 29518612    






















































Honlapkeszites



Vitézek, hősök, magyar katonák…

A legdrágábbat, az életüket adták azok a hősök Magyarországért, de legalábbis valódi hőstetteket hajtottak végre azok a bátrak, akikről, hétről – hétre megemlékezek itt, az online térben. Megérdemlik, mert azt gondolom, hogy igenis jár néhány perc és egy-két emlékező gondolat azoknak, akik egy-egy adott helyzetben nem törődtek az életükkel, hanem bajtársaik és hazájuk megmentése érdekében, akár fel is áldozták azt. Ez az írás arról a néhány kiváltképp bátor katonáról mesél, akik a Trianonban igazságtalanul elvett Felvidék és Kárpátalja „visszatérése” során tűnt ki helytállásával. Volt olyan katona is köztük, akit Nagykanizsán temettek el.


Az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrejött Csehszlovákia mesterségesen létrehozott határai között körülbelül egymillió magyar ember került abba a helyzetbe, hogy egyik napról a másikra egy idegen ország idegenszívű állampolgárává deklarálták. Ezt a mesterségesen „összetákolt” csehszlovák államot az 1938-as müncheni egyezményben a fasiszta Olaszország és a náci Németország – a nyugati nagyhatalmak hallgatólagos jóváhagyásával – feldarabolta. A többségében németek lakta Szudéta-vidék Németországhoz került, a Felvidék déli, tisztán magyarlakta sávját pedig – 1938. november 2. napján –az első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak. Szlovákia 1939. március 14-én kikiáltotta függetlenségét, majd másnap a magyar hadsereg bevonult a még vissza nem adott Kárpátaljára, míg Cseh- és Morvaország pedig közvetlen német fennhatóság alá került.

Ezekben a magyarok számára igazságos, dicsőséges és izgalmas hetekben, hónapokban a hadseregünk katonai akcióiban résztvevő magyar bakák sokszor gondolkodás nélkül, hősként adták életüket egy-egy magyarlakta terület visszafoglalásáért vagy éppen megtartásáért. Csak néhányat említek alább a sok száz bátor közül.

 

 

1939. január 6. napjának hajnalán Munkácsot cseh támadás érte Oroszvég felől, ahol egy kis létszámú magyar határőrs tartózkodott. A csehek közel 600 emberrel, 3 páncélgépkocsival és az általuk vontatott könnyűtüzérséggel áttörtek a magyar határon. A támadókkal a határőrökön kívül a városban tartózkodó magyar csendőrök, vasutasok, rendőrök és civilek – az újraszerveződött Rongyos Gárda néhány tagja –is szembeszálltak (körülbelül 30 fő), valamint harcba bocsátkoztak a nem igazán erre kiképzett honvéd térképészek is. SZARKA ISTVÁN őrmester házról-házra küzdötte előre magát és folyamatos tüzelésével megzavarta a támadókat. A fatelephez érve, az ott lévő cseh golyószórót kézigránáttal leküzdötte, majd ezután halálos lövést kapott. Tettéért posztumusz Magyar Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki, ő volt a legelső, aki megkapta ezt a kitüntetést. ROZS JÓZSEF zászlós, szintén térképész katona a határőrök közé állt, és szinte elsőként vette fel a harcot az Oroszvég felől támadókkal. Rozs felugrott az élen haladó cseh páncélkocsira, és a vezető figyelő nyílásába tette fegyvere csövét, majd beletüzelt a cseh páncélgépkocsiba. A páncélkocsi erre az út menti árokba fordult és megrekedt. A cseh páncélozott járműből zsákmányolt géppuska és lőszerek felhasználásával a magyar védelem megrohamozta és elsöpörte a hídfőre állított cseh golyószórót. A küzdelem során Rozs József hősi halált halt, és másodikként kapta meg a Magyar Arany Vitézségi Érmet. Ugyanebbe a harcba kapcsolódott be katonái élén CSAPÓ JÓZSEF főhadnagy. Nyolcadmagával kelt át a Latorca hídján, és Oroszvég felé sietett, ahonnan a csehek közeledtek. Míg az első páncélkocsit Rozs József zászlós harcképtelenné tette, addig a másik kettőt Csapó és katonái futamították meg. Az árokba fordult páncélgépkocsiból kiszerelték a géppuskát, és tüzelni kezdtek a csehekre. Miközben Rozs elesett, Csapó és katonái rohammal foglalták el a csehek állását. A harc közben Koncz főhadnagy megsebesült, akit Csapó fedezékbe próbált vonszolni: ekkor érte halálos lövés. Az erős cseh támadó csoport megtépázva vonult vissza, így Munkács megmenekült. Csapó József tüzér főhadnagy önfeláldozó és vitéz magatartásáért utólag a Magyar Érdemrend hadiszalagon és kardokkal díszített lovagkeresztjét kapta meg.

A 24. határvadász zászlóalj azt kapta feladatul, hogy Nagyszöllős előtt, Fancsika és Tekeháza térségében támadja meg a cseh páncélos utóvédeket, majd lépje át a határt, és szállja meg Kárpátalja eddig csehszlovák kézen volt, magyarlakta határmenti sávját. A határvadászok 1939. március 15. napjának kora hajnalán lendültek támadásba. A feketeardói őrs 25 fős szakasza őrsparancsnokukkal, PÓTI KÁROLY szakaszvezetővel az élen megtámadta a még cseh kézen lévő Szászfalu drótakadályokkal és lövészárkokkal védett helyőrségét. A szakasz a községet négy irányból közelítette meg, de a géppuskákkal is megerősített védőállásokból a csehek erős tűzzel fogadták a magyar csapatot. Póti maga kezelte az őrs golyószóróját, de miután megsebesült az erős ellenséges tűzben, a magyar támadás elakadt. A sebesült Póti nem vonult vissza, hanem parancsaival irányította a határvadászok harcát. A cseh védelem harckocsival támogatott ellentámadásba kezdett, eközben a szakaszvezetőt újból eltalálták, de a szakasza mindaddig kitartott, amíg a szomszédos őrs erősítése meg nem érkezett. Póti a cseh harckocsi ellentámadásakor, a harcjármű géppuskájából közvetlen közelről kilőtt több, fejét ért lövés következtében életét vesztette. Vele együtt halt hősi halált a határvadász szakasz 13 katonája. A harcban tanúsított vitéz és bátor magatartásáért posztumusz tüntették ki a Magyar Arany Vitézségi Éremmel. Ő volt az, aki harmadikként kapta meg ezt a kitüntetést.

 

 

A magyar csapatok közeledtére, 1939 márciusában a huszti vasútállomásról a Szics-gárdisták egy fegyverrel és lőszerrel megrakott vasúti szerelvénnyel próbáltak elmenekülni. A Vak Bottyán 14. kerékpáros zászlóalj II/2. páncéltörő ágyús szakaszának golyószórós raja – TÓTH LAJOS őrvezető parancsnoklata alatt –folyamatos tüzével ezt megakadályozta. Majd 1939. március 16-án Veresmartnál került ellenséges golyószóró tűzbe a raj. Tóth tüzelőállásba rendelte katonáit, majd kilőtték az ellenséget és szabaddá tették az utat Huszt felé, ahol újabb támadás érte őket. Ezt a golyószórót Tóth puskagránáttal kilőtte. Ezután, március 24-én Szobránc mellet, Alsóhalas majornál, tüzérségi előkészítést követően, tucatnyi páncélozott gépkocsi támogatása mellett tört be a magyar területre a Hlinka-gárda. Tóth őrvezető egy páncéltörő ágyú bravúros kezelésével négy gépkocsit is kilőtt, mire az ellenséges támadás elakadt. A másnap megismétlődő roham hasonló eredményt hozott: akkor az őrvezető két tehergépkocsit lőtt ki majd zsákmányolt két ágyút is. Hőstettéért hatodikként kapta meg a Magyar Arany Vitézségi Érmet.

1939. március 26-án a 38/1. század második küzdő szakaszát vezette SZABADY BÉLA őrmester. A századnak a Kiskolon községet környező Cerbuna 434-es magaslatot kellett elfoglalnia. Szabadi és egész szakasza önként jelentkezett felderítő-előőrsnek. Az őrmester a szakasz élén haladt, mikor az egyik földkúp mögül géppuskatüzet kaptak. Szabadi tüzelőállásba vezényelte a szakaszt, majd a golyószórósától elvette a fegyvert, és folyamatos tüzeléssel a század beérkezéséig tartotta a vonalat. Ekkor felbuzdulva a beérkező század láttán, nem törődve az egyre erősödő cseh tűzzel, tovább tört előre, mire egész szakasza utána indult, így a magaslat elfoglalásában kiemelkedő érdemük volt. Szabadi azonban súlyos lövést kapott, és 1939 április 2. napján elhunyt. A hős magyar katonát Nagykanizsán, katonai tiszteletadással temették el: negyedikként részesült Magyar Arany Vitézségi Éremben.

Vitéz Szabady Béla sírja a Nagykanizsa Köztemető XX. parcella, 3. sor, 17. sírhelyén található, amit ide kattintva tekinthetnek meg olvasóink.

Dr. Papp Attila



2017-04-23 08:13:00


  Vigyázzunk egymásra a locsolkodás napján!

Vigyázzunk magunkra és figyeljünk egymásra, különösen a tapasztalatlan fiatalokra, hogy a vidám húsvéthétfői népszokások ne váljanak féktelenné, ne vezessenek tragédiákhoz! – mondja Elek Márton, a Borháló Borkereskedés stratégiai igazgatója. A kereskedésekben ezekben a napokban kétszer annyi bor fogy, mint máskor, ezért külön is felhívják a figyelmet a mértékletességre.


  Krónika: Távollétükben ítélték halálra a bátor pilótákat

Negyvenhét évvel ezelőtt, 1970. április 07. napján egy bátor magyar vadászrepülőgép pilóta, Zoboki Sándor főhadnagy megelégelte Kádár János hazug rendszerét. Úgy döntött, hogy „nyugatra” távozik, mégpedig oly módon, hogy felfigyeljen rá a világ. Így is történt: miután felszállt a Magyar Néphadsereg MIG-15 – ös vadászgépével a taszári légibázis kifutójáról, nyugati irányba fordította a repülőgépet, és egészen a napfényes Itáliáig repült vele, majd pedig politikai menedékjogot kért az olasz hatóságoktól. Egy újabb repedést okozott ezzel a kádári szocializmus egyre jobban rogyadozó talapzatán. Újabbat, hiszen fél évvel azelőtt Bíró József százados tett ugyanígy…


  Péter Árpád: Megsétáltatni a lompost

Javaslom, kössünk össze három dolgot: a 60 éves Római Szerződés kisiklott következményeit, az elsősöknek szóló pornókifestőt és az alsós diákoknak (is) ajánlott dugós szinonima szótárt.S közben figyeljünk a gyerekre is, nehogy anyu nuniját és apu kukiját kezdje színezni a foglalkoztató füzetben - mert, sajnos, akár ez is megtörténhet(ne).


  Az ottfelejtett katona

Tizenhárom évvel ezelőtt halt meg az a magyar katona, akit „ottfelejtettek” a Szovjetunióban. Nyíregyháza mellől sorozták be 1944-ben az I. magyar hadsereg kötelékébe, amely sereg az akkor magyar Felvidéken át lengyel területre, Krakkó környékére vonult fedezni a megvert német csapatok visszaözönlését. Itt esett hadifogságba 1945 januárjában, és vitték a szovjetek egészen az akkori Leningrád (ma Szentpétervár) mellé. Majd innen tovább még ezer kilométert, amely utazásba majdnem beleőrült. Elmegyógyintézetbe utalták, vesztére: Toma András csak ötvenhat év múltán láthatta meg újból a Kárpátok csúcsait.


  Mindszenty : Aki tizennégy évig volt az USA budapesti nagykövetségének foglya

Üldözték a nyilasok, majd fegyházban akarták életfogytig látni a kommunisták is. Sok évet töltött börtönbe, majd a vérbefojtott 1956-os forradalom után nem kevesebb, mint 14 évet tartózkodott az USA budapesti nagykövetségén, az V. kerületben. Az amerikaiak így tudták csak megóvni Kádártól, míg a kommunisták partizánakcióval készültek kicsalogatására és elfogására. Százhuszonöt évvel ezelőtt született Mindszenty József esztergomi érsek.


  Fesztivál vagy falunap? - A krumplileves az legyen krumplileves…

Nagykanizsára érkezett a Magyar Fesztivál Szövetség szakmai road show-ja. A VOKE Kodály Zoltán Művelődési Házban a régió turisztikai szakemberei találkoztak, hogy közösen fogalmazzanak meg célokat, s összehangolják munkájukat. Elekes Zoltán, a Magyar Fesztivál Szövetség alelnöke szerint a hazai fesztiválpaletta rendkívül színes, s a fesztiváltérképre felkerült Nagykanizsa neve is.









FRISS HÍREK

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble